A jövő itt van...

...és sose lesz vége.

Utolsó kommentek

  • Renee Le Renard: @Válasszunk: Őszintén nem tudom mi a fenét képzelsz magadról, úgy látszik nem értetted meg hogy ne... (2014.06.08. 17:12) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Válasszunk: @Válasszunk: És éppen ilyen becsületbeli kérdés veled kapcsolatban. Valamit ellenérvként használsz... (2014.06.08. 00:34) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Válasszunk: Elhallgattatni? Ez konkrétan hazugság. De nem kívánok veled foglalkozni. Ugyanis van egy egyszer... (2014.06.07. 23:57) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Renee Le Renard: @Válasszunk: Ja, és azzal is tartozol már jó ideje hogy megmutasd, hol állítottam azt hogy nincs s... (2014.06.07. 23:34) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Renee Le Renard: @Válasszunk: Nem, a buzi szó önmagában nem sértő - SZERINTEM. Mindig a mögötte álló szándék számít... (2014.06.07. 23:20) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Utolsó 20

Címkék

2013 (1) 2014 (1) 444.hu (1) afrika (1) AIDS (1) Alejandro (1) álszentek (1) általánosítás (2) alvás (1) autokrácia (1) automatizáció (1) balkezesség (1) bauhaus (1) BDSM (1) beszéd (1) betegség (1) biológiai nem (1) blog (2) blogger (1) bölcsesség (2) brrendaa (1) bulvár (1) bunyevácz zsuzsa (1) buzik (1) chemtrail (1) civilizáció (1) coming out (1) Conchita Wurst (1) conchita wurst (1) csend (1) demokrácia (1) Die Hard (1) diktatúra (1) diszkrimináció (2) dobogókő (1) egyház (1) egyiptom (1) élet (8) elfogadás (1) előadóművészet (1) ember (1) emberiség (1) emberi jogok (5) én (1) énblog (1) erotica album (1) erotika (1) érvelési hiba (1) esküvő (1) Eurovízió (1) facebook (1) falu (1) fantázia (1) feminizmus (2) fény angyalai (1) fétis (1) film (3) fotó (1) frissmeleg.hu (3) gesualdo (1) giccs (3) Google (1) google+ (1) Grace klinika (1) gropius (1) gyakorlás (1) halál (2) hanzli péter (1) Harcosok klubja (1) háttér archívum (1) háttér társaság (1) hazugságok (1) heteronormativitás (1) Heteronormativitás (1) heteroszexualitás (1) Hetero Büszkeség (1) hírnév (1) HIV (1) hivatal (1) Hollywood (1) homofóbia (5) homoszexualitás (4) Honlapajánló (1) huffington post (1) hullám (1) hülye (1) igazmondás (1) igazság (1) internet (1) ismerős (1) Jennifer Lopez (1) katasztrófa (1) kávé (1) kedvesség (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) keresztényüldözés (1) keresztrejtvény (1) kirekesztés (1) kisemberhatározó (1) Koletár Csaba (1) költözés (1) konteó (1) könyv (1) konzervativizmus (1) Kőszívű ember fiai (1) Kulka János (1) Lady Gaga (1) lélegzés (1) levél (1) like a virgin (1) (1) madonna (1) Mátrix (1) Medvegyev (1) melegaktivista (1) melegjogok (6) Mészáros György (1) modell (1) Mona LIsa (1) Moszkva (1) moszkva (2) nap szépe (1) nemi identitás (1) nemi szerepek (1) nemzetközi (1) Népszavazás (1) nigéria (1) nők (1) Nőnap (1) nosztalgia (1) nyikolaj alekszejev (3) okmány (1) oldal (1) önigazolástkérekegyheterótóldeazonnal! (1) önvezető autó (1) oravecz nóra (1) oroszország (3) Oroszország (1) Ortodox (1) Óz (1) papír (1) paradoxon (1) patriarchátus (1) Pilis (1) pina (1) Pindúr pandúrok (1) poszter (1) Pride (1) Putyin (3) reptilian (1) Republic (1) robotika (1) rokon (1) sexbook (1) sorozat (1) sorozatok (1) spoiler (1) Star Wars (1) szaniszló ferenc (1) szarkofág (1) Szárnyas Fejvadász (1) Szentpétervár (2) Szerelem (1) szex (2) szexizmus (2) szexuális orientáció (1) szexuális tárgyiasítás (1) szokások (1) szörf (1) Sztálin (1) szűz (1) tárgyiasítás (2) társadalmi nem (1) társadalom (2) tehetség (1) temetkezés (1) The Fame Monster (1) tisztelet (1) titok (1) tolerancia (1) trabant (1) transzfóbia (1) transzvesztitizmus (2) tudatlanság (1) tudjukki (1) ügyintézés (1) újság (1) válasszunk blog (1) valentin (1) változás (1) Vélemény (1) vélemény (4) vidék (1) világ (1) világhangulat (1) Világnap (1) világnap (1) villon (1) vita (2) Címkefelhő

Felvonulástól propagandatörvényig II.

2014.02.09. 18:51 Renee Le Renard

olympicfail.jpg

Az előző részben felvázoltam, hogyan alakultak Moszkvában a melegek jogai, és minek köszönhetően lett 100 évre előre betiltva minden LMBTQ-tüntentés az orosz fővárosban. Mint megállapítottuk, ez korántsem az egész föderációra érvényes és kiterjedő törvény volt, hanem csak esetenkénti és regionális szintű tiltás; tehát ahányszor a moszkvai városházára felvonulási kérelem érkezett, annyiszor utasították el - ha száz évre előre, hát akkor száz évre előre. Nos, kedvenc orosz politikusaink ezt az időszakot is rövidnek találhatták, pláne hogy Oroszország Anyácska méreteihez képest Moszkva és Szentpétervár kicsinek ígérkezett ahhoz, hogy az erkölcs védőbástyájaként bírja a pár tucat melegjogi tüntető rohamát - valamit ki kellett találni a "fertő" megfékezése érdekében. Második, befejező részünkben ennek a kialakulásáról lesz szó.

Valahol vidéken

Sok forrás Szentpétervárt jelöli meg az első helynek ahol a gyermekek egészséges fejlődésére hivatkozva tiltották be a "melegpropagandát" (akármi is az) - az "isteni szikra" azonban nem az ottani városatyák fejéből pattant ki. A Moszkvától 200 kilométerre fekvő Rjazanban hoztak először döntést 2006-ban arról, hogy homoszexualitást "hirdető" cselekedetet tilos a tartomány területén művelni - a törvény megszegése 20.000 rubeles (kb. 133 ezer forintnak megfelelő) pénzbüntetést vont maga után. A példa ragadósnak bizonyult és 6 év alatt további nyolc orosz régióban született "propagandaellenes" törvény:

-Arhangelszki terület, 2011;
-Szentpétervár (városi szint), 2012;
-Kosztromai terület, 2012;
-Magadani terület, 2012;
-Novoszibirszki terület, 2012;
-Szamarai terület, 2012;
-Krasznodari határterület, 2012;
-Baskíria, 2012;
-Kalinyingrádi terület, 2013.

Arról, hogy ezen régióknak helyi eseményeknél fogva lett volna okuk betiltani a homoszexualitás "propagálását", nem tudok - minden bizonnyal a Moszkvában és Szentpéterváron zajló "rossz példák" inspirálhatták őket döntésük meghozatalában. Mindenesetre jól láthatjuk, a szentpétervári 2012-es tiltás után születtek meg sorra régiónként a melegellenes törvények, Medvegyev háttérbeszorulásával.

Észak Velencéje - Kelet barbárja

Szentpéterváron 2010-ben tartottak egy melegfelvonulást, amit a rendőrség engedélyezett. 40 perces volt mindösszesen, ugyanis egy több mint száz fős ellentüntetői csoport szétverte, így a rendőrség a demonstráció beszüntetése mellett döntött a további erőszak megelőzése érdekében. Marija Jefremenkova, a melegfelvonulás szervezője a botrány ellenére sikerként könyvelte el a rendezvényt, mivel hosszú évek sikertelen próbálkozásai után először sikerült engedélyt szerezniük a melegfelvonulás megtartására - és utoljára, ugyanis utána csak a Moszkvában is szokásos macska-egér harc folytatódott. Meglepő eredmény azonban az orosz körülményekhez képest, hogy nem a melegaktivisták, hanem az ellentüntetők közül vettek őrizetbe tíz embert, akik záptojások dobálásával, a felvonulók plakátjainak széttépésével és a szivárványos zászlók sárba tiprásával zavarták meg a békés menetet.

Vitalij Milonov, az Egységes Oroszország kormánypárti képviselője (balra) szemét azonban szúrhatta az orosz környezetben liberálisnak számító Szentpétervár igencsak színes meleg kulturális élete, ahol többek között évek óta rendszeresen rendezésre került LMBT filmfesztivált is szerveztek - igaz, az sem volt mentes atrocitásoktól, miután rendszeresen vegzálták szélsőségesek az eseményt. 2011 novemberében azonban Milonov megszavaztatta az általunk már jól ismert propagandaellenes törvényt a helyi városházán, melyet 27:1 arányban (egy tartózkodással) a városi tanács elfogadott. A törvényjavaslat elfogadása nagyjából egy időben zajlott azzal az emberi jogi konferenciával, melyet pont „Észak Velencéjében” rendeztek az Északi Miniszterek Tanácsa finn elnöksége vezetésével, s amelyen az Állami Duma és a szentpétervári közgyűlés jelen lévő tagjai úgy fogalmaztak, hogy Szentpétervár egy igen „progresszív város, és az emberi jogok védelme rendkívül fontos feladat az orosz kormány és Szentpétervár számára is”. A javaslat persze ekkor még nem lépett törvényi szintre - továbbtárgyalását elnapolták, mert a képviselők nem tudtak megállapodni a büntetés súlyosságának mértékében, továbbá mindenki várta, milyen eredményekkel fognak kecsegtetni a decemberi általános választások.

Természetesen ez nem csak a helyi melegek, hanem a nemzetközi közvélemény tiltakozását is kiváltotta - azonban a törvényhozókat egyik csoport felháborodása sem hatotta meg. A törvényt elítélte több emberi jogi szervezet, a brit kormány és az amerikai külügy is. Vezető orosz kormánytisztviselők ugyanakkor nyilatkozataikban kifejezték: értetlenül állnak a nemzetközi tiltakozás előtt. Ezt fogalmazta meg Konsztantyin Dolgov, az orosz Külügyminisztérium emberi jogokkal foglalkozó képviselője is, aki szerint „helytelen”-ek az amerikai külügyminisztérium észrevételei, és a törvények egyáltalán nem diszkriminatívak.

Noha a képviselők azzal indokolták a jogszabály sürgős beterjesztését, hogy a városban "égető kérdés a kiskorúak megvédése a homoszexuális propagandától", a szentpétervári pedagógusokat meglepte a dolog, mert elmondásuk szerint nem érzékelték az állítólagos problémát - írta a The Moscow Times. Egy névtelenséget kérő tanár elmondta a lapnak, hogy az iskolában tabutéma a homoszexualitás, "az én nem kérdezem, te nem mondod" irányelvet gyakorolják. Beszélnek a diákoknak az alkohol, a tiltott drogok, az AIDS, a nemi úton terjedő betegségek jelentette veszélyekről, de sohasem a homoszexualitásról - mondta a pedagógus.

Kevés a Néva partja

Dmitrij Kozak akkori miniszterelnök-helyettes, volt területfejlesztési miniszter üdvözölte, hogy Szentpéterváron betiltották (november 16-án, első olvasatban legalábbis) a „nem hagyományos szexualitás irányultság propagandáját”. Az elsők között ekkor ki is fejtette, hogy általa „undorító”-nak is nevezett propagandát ő az egész országban betiltatná („Talán el kéne ezen a témán gondolkozni szövetségi szinten” - fogalmazott), egybe mosva a homoszexualitás propagálását a pedofília propagálásának tilalmával. Sajtótitkára azonban tagadta, hogy a miniszterelnök-helyettes egyenlőségjelet tett volna a homoszexualitás és a pedofília között.

Decemberben, és végül 2012 februárjában név szerinti szavazással, harmadik olvasatban is elfogadta Szentpétervár törvényhozó testülete a Vitalij Milonov által beterjesztett törvényt, 29 igen, 5 nem szavazat, 1 tartózkodás mellett. A sokak szerint az orosz alkotmányt, meg nemzetközi szerződéseket is sértő törvényjavaslatot az Egységes Oroszország párt egyöntetűen megszavazta, csakúgy, mint a kommunisták (kivéve két képviselőjüket, akik nem voksoltak). Ellene szavazott a Liberális Demokrata Párt, az „Igazságos Oroszország” nevű szociáldemokrata képviselőcsoport, s tartózkodott Grigorij Javlinszkij, a Jabloko-frakció vezetője, a testület alelnöke.

A történtekre reagálva Igor Kocstkov, az Orosz LMBT Hálózat vezetője elmondta, hogy „Tudjuk, hogy legtöbbjük tisztában van a törvény abszurditásával és igazságtalanságával. De azok, akik igennel szavaztak, nem szavazhattak a lelkiismeretük szerint, és „szolgálatban” tették mindezt, mert ezt mondta a főnök.”

Érvényben

2012. március 25-én már érvénybe is lépett a törvény, mely a magánszemélyeknek 5000 rubeles (kb. 40 000 Ft), tisztviselőknek 50 000, és jogi személyeknek 1 millió rubeles büntetést szabott ki. Ekkor már Milonov is kifejtette azzal kapcsolatos vágyát, miszerint a legjobb az lenne, ha ez egy országos szintű törvénycsomag lenne. Természetesen a pétervári Exit melegszervezet bíróságon támadta meg a döntést, mondván a jogszabály nem felel meg az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezményeknek, továbbá a szövetségi törvényekkel is ütközik, ugyanis ellentétes az Orosz Föderáció Büntetőtörvénykönyvével. Egyebek mellett azért, mert olyan fogalmakat használ a jogszabály – a propagandától a biszexualitáson és a transzvesztitán keresztül a hagyományos és nem hagyományos házasságig –, melyeket annak szövege nem határoz meg pontosan. Emiatt a jogalkalmazók nem tudják beazonosítani a törvényben hivatkozott „bűncselekményeket”, ezért lehetővé válhat a jogszabályok önkényes értelmezése.

Az Exit aktivistái szerint az Egységes Oroszország párt kezdeményezésére született törvény megsérti a törvény előtti egyenlőség elvét is, mert hogy különbséget tesz „hagyományos” és „nem hagyományos” házasság között.

Az új jogszabály értelmében a rendőrság 17 melegjogi aktivistát tartóztatott le, miután részt vettek egy május elsejei ünnepségen. Nyikolaj Alekszejevics pénzbírságot is kapott - igen, ő az az Alekszejevics, akinek a száz évre előre szóló felvonulási kérelmét száz évre előre el is utasította a moszkvai városháza. A hírt május 4-én, Twitteren keresztül tette közzé a következőt írva: „Ki tudja kifizetni a meleg propagandáért kapott büntetésemet Szentpéterváron? 5000 rubel, 130 euró, 180 dollár." Később azt nyilatkozta, hogy megfellebbezi a döntést; ha a Szentpétervári fellebbviteli eljárás helybenhagyja a döntést, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul, azt követően pedig a strasbourgi-i Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Előfordult azonban ez évben az a különös eset is, hogy a törvény ellenében engedélyezték a szentpétervári felvonulást - hogy pár nappal később visszavonhassák azt.

A törvény ellen felszólalt Madonna - akit perbe akart fogni a helyi városvezetés, mert koncertjén ellenezte a döntést -, Lady Gaga, Wentworth Miller pedig úgy tiltakozott ellene, hogy nem vette át a neki ítélt szakmai díjat Szentpéterváron.

Putyinnak is megtetszett

Vlagyimir Putyin 2012. májusában újra elnöki pozícióba került, miután márciusban 63%-os fölénnyel megnyerte a választásokat - így a második fordulóban nem kellett részt vennie, hogy visszatérhessen a Kremlbe. Vallásos, nemzeti érzelmeket hangsúlyozó és családbarát retorikája ugyan nem tartalmazott melegellenes elemeket (bár korábban egyszer már kifejtette, hogy a melegek negatív irányban befolyásolják az ország demográfiáját - melyet amerikai és EP politikusok nem győztek eléggé hangsúlyozni, hogy mekkora tévedés), mégis akarva-akaratlanul elég bátorítást adott arra, hogy szélsőséges elemek érezzék magukat felhatalmazva arra, hogy szexuális kisebbségeket molesztáljanak. A támadások már azelőtt kezdtek egyre rendszeresebbé válni, még mielőtt a szentpétervári propaganda törvényből merítkezve a Duma országos szintűvé tette volna azt, és már ekkor arra panaszkodtak az orosz melegek, hogy nagyon sokszor megverik őket, de az ügyek egy része el sem jut a rendőrségig, helyzetük folyamatosan romlik.

Fél évvel hatalomba kerülése után, 2013. január 29-én a Kreml megszavazta nagy többséggel a törvényt - mely hatalmas nemzetközi tiltakozást fejtett ki, és sok ország aggódva figyelte, hogy a 2014-ben megrendezendő szocsi-i téli olimpián biztonságban érezheti-e majd a meleg sportolóit - nem úgy mint Obama, aki dacból inkább nyíltan homoszexualitásukat vállaló sportolóbizottságot küldött ki a helyszínre.

Természetesen Putyin és képviselőtársai tagadják hogy homofóbok lennének - a már jól ismert szekvenciákat hangoztatják, miszerint nekik semmi bajuk a melegekkel és szívesen látják őket a szocsi-i olimpián, csak a gyerekeket ne molesztálják, különben számolniuk kell a jogi következményekkel. Szocsi polgármestere odáig is elment, hogy kijelentse: városában egyetlen egy homoszexuális sem él - ezt egy olyan újságíró kérdésére válaszolta, aki az előtti este egy helyi melegbárban járt. A polgármester azonban kitartott álláspontja mellett.

Mi a gond vele?

Semelyik jelentős médium nem hangsúlyozza, hogy nem csak a melegeket korlátozza jogszabály. A homofób törvény veszélyessége abban rejlik, hogy nem csak a melegeknek, hanem a többségi heteroszexuális társadalomnak is korlátot szab azzal hogy megmondja, hogy szabad-e egy jelenségről pozitívan nyilatkoznia - és a válasz egyértelmű nem, így 130 millió orosz állampolgár van korlátozva a szólásszabadságában. Ugyan az orosz népesség 80%-a helyesli a homofób törvényt, és magukról a homoszexuálisokról is olyan elítélő véleménnyel van a társadalom 5%-a, hogy szerintük el kéne őket pusztítani - azonban az, hogy esetleg az LMBT jogegyenlőséget támogató heterók még csak jogot sem kapnak arra hogy felszólalhassanak, az nem csak a melegeket érintő kérdés.

Emellett aggasztó tény az is, hogy a melegeket érő atrocitások a törvény elfogadása után egyre gyakoribbá és durvábbá váltak, melyet a törvény és a kormánypárti propaganda által bátorított szélsőségesek olyannyira nem szégyellnek, hogy bűncselekedeteiket videóra veszik és terjesztik az interneten - a megfélemlített és szégyenben élő áldozatok meg nem mernek a hatóságokhoz fordulni.

Oroszország mintha vissza akarna menekülni a múltba - bízunk benne, hogy valamikor talán újra lesz olyan erő, aki képes lesz belátni a homofób törvények értelmetlenségét, és újra a demokrácia és a szabadság útjára fogja terelni az országot.

 Források: Háttér Archívum, Frissmeleg - archívum, Wikipédia, EuroNews, Hvg.hu

Címkék: oroszország moszkva emberi jogok melegjogok Szentpétervár Putyin frissmeleg.hu nyikolaj alekszejev

2 komment

Google+