Felvetődött a kérdés, hogy akkor most mi valójában Wurst: ha transzvesztita, miért nem vágja le a szakállát? Ha nő akar lenni, miért nem operáltatja meg magát? Kezd meggyőződésemmé válni, hogy ha Kinsey és Beauvoir találkozott volna Wursttal, mindkettő a tíz ujját körbenyalta volna: erről az emberről gendertankönyvet lehetne írni. Azonban ő maga inkább feladatírásra adta a fejét, amit most próbálunk megfejteni.
Sajnos rendkívül sok az előítélet és tévhit jár közszájon a gender-elmélettel kapcsolatban, amiknek terjesztésében a katolikus egyház az élen jár. Lásd ezt a cikket - és ezzel elemezzük is ki a két leggyakoribb tévedést.
A gender az egy ideológia: tévedés. A ~ egy elmélet. Az ideológiák valami eszmét akarnak megvalósítani valamilyen meggyőződésnél fogva (pl. politikai ideológia: kommunizmus, nácizmus, liberalizmus, stb.), az elméletek meg tudományos eredmények alapján jutnak valamilyen következtetésre, amit félig-meddig alá tudnak támasztani (pl. Higgs-bozon, aminek létezését már tudomásom szerint sikerült is teljesen bizonyítani, tehát már kiléphetett az elméletiség szűkös színteréből).
A társadalmi nem (gender) az, amit majd a gyerek a liberálisok szerint kiválaszt felnőttként: Nem. A gyereknek van egy biológiai neme, és a gyerek úgy viselkedik, ahogy neki tetszik. És semmit nem akarunk vele kezdeni. (Itt el is érkeztünk ahhoz az ellentmondáshoz, hogy ha bizonyos emberek úgy gondolják hogy a gyerek viselkedését a biológiai neme determinálja, akkor minek akarja a neméhez képzelt tulajdonságok felvételére nevelni?)
A gender-elmélet lényege éppen az, hogy nem akar az emberekkel kezdeni semmit. Nem akarja őket nevelni, nem akar "genderembert" (az mi?) létrehozni és "genderségre" (???) nevelni, mint ahogy azt sokan képzelik. A gender-elmélet - mint ahogy minden elmélet - csak magyarázatot keres a világ működésére egészen hímnőségtől a homoszexualitáson keresztül a drag queen identitásig. Ennél többre nem hivatott, és mivel nem ideológia, nincs is idealizált emberképe ami mentén diktatórikusan rákényszeríthetne bármit is az emberekre.
Ennél többet nem kívánok a gender-elméletről beszélni, a nőkért a lényeget már leírta a többi tévhit cáfolatával együtt, tessenek elolvasni. Én most azzal foglalkozom, amivel hozzá tudok tenni a magam részéről a dolgokhoz, azaz adni egy áttekintést erről. Van is hozzá egy bájos infografikám egy mézeskalácsemberkéről.
Az ábra kattintható.
A képecske négy szempont szerint elemzi az ember tulajdonságait, fentről lefelé: nemi identitás, társadalmi nem, biológiai nem, szexuális orientáció. Mint láthatjuk mindegyik tulajdonság két egymással szemben ellentétesnek tűnő végtelenített skálára helyezi jellegzetességének erősségét, melyek felvett értékeik egymáshoz viszonyított aránya alapján leírhatatlan sok felmerülő kombinációt hoznak létre - a leggyakoribbakat tudjuk/szoktuk elnevezni.
A heteronormatív szexizmus azt vallja, hogy ezek a tulajdonságok mind maximálisan teljesek és egységesek, ennél fogva tagadja a társadalmi nem létezését is: ha valaki férfinak születik, ergo 100%-osan hozza a neméhez illő biológiai adottságokat és pénisz van a két lába között és nem nőtt melle (biológiai nem, tehát biológiailag férfi), akkor 100%-osan férfinak is érzi magát (nemi identitás), 100%-osan férfiasan viselkedik (társadalmi nem), és a nőkhöz is 100%-osan fog vonzódni (szexuális orientáció). Középút nincs.
Azonban tudjuk, hogy ennek a kombinációnak sok ember nem felel meg, és nem csak hogy hímnősnek születhetsz (biológiai nem), aki igazából csak a női nemhez tartozónak érzi magát (nemi identitás), aki férfiasan viselkedik és öltözködik (társadalmi nem), de biszexuális is (szexuális orientáció) lehetsz.
Elemezzük egyenként a tulajdonságokat, és kezdjük a legközérthetőbbel:
A szexuális orientációnál (legalsó, piros) ha azt látjuk, hogy férfi létére (hagyjuk hogy ez most a biológiai nem vagy csak a nemi identitás) csak a női nemhez vonzódik az egyén (100%), és a férfiakhoz semennyire nem (0%), akkor kijelenthetjük, hogy heteroszexuális. Azonban ha nő, és hasonló az érdeklődési köre (100% női nemhez való vonzódás, 0% férfi) akkor kijelenthetjük hogy meleg, pontosabban leszbikus. Ha baromira nem az illető biológiai/társadalmi neme alapján érez vonzalmat valaki iránt a kis kalácsemberkénk (100+% mindkét esetben), akkor pánszexuális (pl. simán lefekszik egy shemale-el, nővel, férfival, vagy egy nemi identitással nem rendelkező emberrel ha épp abba szerelmes), ami nem keverendő össze a biszexuálissal, aki mindkét nem iránt közel hasonlóan (arányosan 50-50% körül) vonzódik, de neki fontos a szerelembe esésnél, hogy a kiszemelt a nemének megfelelő tulajdonságokat hozza, pláne hogy tulajdonítható lehessen neki bármilyen nem is. Ha semelyik nemhez sem vonzódik semennyire (2x0%), akkor aszexuális az illető.
Azért kezdtem ezzel és mondtam szájbarágósan, mert ezeknek a felvett kombinációknak magyar nyelvű környezetben is érthető a neveik vannak, és általában ezekről szoktunk itt a blogon is beszélni. Azonban most jön a feketeleves, és most haladjunk fentről lefelé.
Nagyobb elemzést ennek megértése után nem kell végeznünk a nemi identitást illetően. Valaki érezheti magát nőnek, vagy férfinak, a lényeg hogy az egyik vagy a másik arányait illetően kizárólagosan üsse a másikat. Ha ez nem történik meg, azaz ugyanúgy férfinak és nőnek is érzi magát... hát nem tudom hogy lehetne magyarra szépen lefordítani: two-spirit ("kétszelemműség"), ilyen is van ezek szerint és nem tűnik modern találmánynak. Ha se nőnek, se férfinek nem érzi magát az egyén, akkor nincs nemi identitása.
Érdekes a társadalmi nem, legalábbis a kifejezések amiket a viselkedésre használ az ábra. Ugye itt a két skála a feminim és maszkulin viselkedés szerint van elnevezve, és az egymáshoz viszonyított értékük szerint kihozott kombinációkat "butch"-nak és "femme"-nek hívja, mely a leszbikus szubkultúrából ismert kifejezések a férfias és nőies (az istennek se tudunk ettől a kétpólusúságtól megszabadulni) lányok megnevezésére. Az infografika szerint az androgünök egyszerre mutathatnak férfias és nőies viselkedést, ahogy semleges nemi viselkedést mutató emberek is léteznek. Gondolom a hipermaszkulint esztétikai szempontból volt értékes megnevezni, merthát a hiperfeminimnek már nem jutott hely, pedig ugyanígy szoríthattak volna neki. Na nem baj, majd a Genderbread Person 3.1-ben (UPDATE: és tényleg van ilyen! Nagyon helyesen megkülönbözteti az érzelmi és a szexuális vonzalmat egymástól - sok biszex főleg csak az egyik nem iránt képes egyiket vagy másikat érezni).
Legyünk túl a biológiai nemen is: hím vagy nőstény, ez eddig egyértelmű. Polkorrekt módon interszexuálisnak hívjuk a hímnősöket, vagy ha nagyon angolszászbuzik vagyunk shemalezzünk egyet ha egy olyan embert látunk akit közel azonos arányban áldott meg a sors férfi és női nemi jellegekkel. A készítők szimmetriaérzékét dicséri hogy két kategóriát is megneveznek, amivel én nem igazán tudok mit kezdeni. Gondolhatunk mindenesetre arra hogy valaki végül úgy dönt hogy csak vagy férfi vagy nő lesz és operáltat, és a kialakult eredmény miatt ennek megfelelően a biológiai neme úgy alakul. Ha nem ez a megoldás valaki szóljon, én erre gondolok, de még ennek sincs értelme. A nyertesek közül kisorsolunk egy mézeskalácsot, a szerencsés átvevő maga választhat identitást neki.
Szóval ez a négy jellemző mindenkiben különböző értékeket vesz fel, és annyiféle, ahányan vagyunk - senkinek sem egyforma egyik sem. Az, hogy meghatározza valaki magát, az nem azt jelenti, hogy maga dönt róla. Ahogy senki nem dönt a biológiai neméről, úgy senki nem dönt arról hogy milyen neműnek érzi magát és hogy ki(k)hez vonzódik. A viselkedés talán az ami a határmezsgyén mozog, bár ha személyiségvonásként tekintünk rá akkor már egy nehezen választható/változtatható dologról van szó, ha egyáltalán.
Akkor most ki micsoda?
A blogger most pedig tükörbe néz és magára erőlteti az állatorvosi ló szerepét. Mégha nem is feltétlen vagyok annak jó: eléggé férfi neműnek érzem magam, nagyjából férfiasan viselkedem és öltözködöm, és a férfi biológiai jegyek szerint pedig maximálisan hozom a szintet. Hát a szexuális orientáció mentén sikerült viszont egy erőteljes botlást produkálnom, ez van, viszont én így szeretem magam - remélem mások is ;)
Ha viszont már Conchita Wursttal indítottunk, akkor nézzük meg mi is ő. Hiszitek vagy nem az ő nemi identitása leginkább a genderqueer-hez állhat a legközelebb: a nőies viselkedés és öltözködés, mégis az ennek ellenére meghagyott szakáll miatt gondolom ezt - bár erről jó lenne ha ő maga is nyilatkozna, mert más ezt rajta kívül nem igen mondhatja meg. Bár lehet neki ez tök... öööö... szóval Wurst. És mivel neki tetszik a női viselkedés és a szakáll, így érzi magát önazonosnak, úgyhogy minek is változtatná meg műtéttel a biológiai nemét, ha férfinak született és ez a szakáll miatt tetszik neki. A hormonkezelés a szakállt csak eltüntetné. Így a cross-dress csak egy játék, nem cél. Ja igen, asszem homoszexuális, csak hogy befejezzem a sort az elemzésben. Ilyen emberek is léteznek, mert létezhetnek, és nem köpnek senkit se szembe, kedves Puzsér úr.
Megoldottam Európa rejtélyét, úgyhogy minden visszatérhet a normál kerékvágásba még az Országházban is.
Utolsó kommentek