A jövő itt van...

...és sose lesz vége.

Utolsó kommentek

  • Renee Le Renard: @Válasszunk: Őszintén nem tudom mi a fenét képzelsz magadról, úgy látszik nem értetted meg hogy ne... (2014.06.08. 17:12) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Válasszunk: @Válasszunk: És éppen ilyen becsületbeli kérdés veled kapcsolatban. Valamit ellenérvként használsz... (2014.06.08. 00:34) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Válasszunk: Elhallgattatni? Ez konkrétan hazugság. De nem kívánok veled foglalkozni. Ugyanis van egy egyszer... (2014.06.07. 23:57) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Renee Le Renard: @Válasszunk: Ja, és azzal is tartozol már jó ideje hogy megmutasd, hol állítottam azt hogy nincs s... (2014.06.07. 23:34) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Renee Le Renard: @Válasszunk: Nem, a buzi szó önmagában nem sértő - SZERINTEM. Mindig a mögötte álló szándék számít... (2014.06.07. 23:20) Egyenlőbbek véleményszabadsága
  • Utolsó 20

Címkék

2013 (1) 2014 (1) 444.hu (1) afrika (1) AIDS (1) Alejandro (1) álszentek (1) általánosítás (2) alvás (1) autokrácia (1) automatizáció (1) balkezesség (1) bauhaus (1) BDSM (1) beszéd (1) betegség (1) biológiai nem (1) blog (2) blogger (1) bölcsesség (2) brrendaa (1) bulvár (1) bunyevácz zsuzsa (1) buzik (1) chemtrail (1) civilizáció (1) coming out (1) Conchita Wurst (1) conchita wurst (1) csend (1) demokrácia (1) Die Hard (1) diktatúra (1) diszkrimináció (2) dobogókő (1) egyház (1) egyiptom (1) élet (8) elfogadás (1) előadóművészet (1) ember (1) emberiség (1) emberi jogok (5) én (1) énblog (1) erotica album (1) erotika (1) érvelési hiba (1) esküvő (1) Eurovízió (1) facebook (1) falu (1) fantázia (1) feminizmus (2) fény angyalai (1) fétis (1) film (3) fotó (1) frissmeleg.hu (3) gesualdo (1) giccs (3) Google (1) google+ (1) Grace klinika (1) gropius (1) gyakorlás (1) halál (2) hanzli péter (1) Harcosok klubja (1) háttér archívum (1) háttér társaság (1) hazugságok (1) Heteronormativitás (1) heteronormativitás (1) heteroszexualitás (1) Hetero Büszkeség (1) hírnév (1) HIV (1) hivatal (1) Hollywood (1) homofóbia (5) homoszexualitás (4) Honlapajánló (1) huffington post (1) hullám (1) hülye (1) igazmondás (1) igazság (1) internet (1) ismerős (1) Jennifer Lopez (1) katasztrófa (1) kávé (1) kedvesség (1) Kerényi Imre (1) kereszténység (1) keresztényüldözés (1) keresztrejtvény (1) kirekesztés (1) kisemberhatározó (1) Koletár Csaba (1) költözés (1) konteó (1) könyv (1) konzervativizmus (1) Kőszívű ember fiai (1) Kulka János (1) Lady Gaga (1) lélegzés (1) levél (1) like a virgin (1) (1) madonna (1) Mátrix (1) Medvegyev (1) melegaktivista (1) melegjogok (6) Mészáros György (1) modell (1) Mona LIsa (1) moszkva (2) Moszkva (1) nap szépe (1) nemi identitás (1) nemi szerepek (1) nemzetközi (1) Népszavazás (1) nigéria (1) nők (1) Nőnap (1) nosztalgia (1) nyikolaj alekszejev (3) okmány (1) oldal (1) önigazolástkérekegyheterótóldeazonnal! (1) önvezető autó (1) oravecz nóra (1) oroszország (3) Oroszország (1) Ortodox (1) Óz (1) papír (1) paradoxon (1) patriarchátus (1) Pilis (1) pina (1) Pindúr pandúrok (1) poszter (1) Pride (1) Putyin (3) reptilian (1) Republic (1) robotika (1) rokon (1) sexbook (1) sorozat (1) sorozatok (1) spoiler (1) Star Wars (1) szaniszló ferenc (1) szarkofág (1) Szárnyas Fejvadász (1) Szentpétervár (2) Szerelem (1) szex (2) szexizmus (2) szexuális orientáció (1) szexuális tárgyiasítás (1) szokások (1) szörf (1) Sztálin (1) szűz (1) tárgyiasítás (2) társadalmi nem (1) társadalom (2) tehetség (1) temetkezés (1) The Fame Monster (1) tisztelet (1) titok (1) tolerancia (1) trabant (1) transzfóbia (1) transzvesztitizmus (2) tudatlanság (1) tudjukki (1) ügyintézés (1) újság (1) válasszunk blog (1) valentin (1) változás (1) vélemény (4) Vélemény (1) vidék (1) világ (1) világhangulat (1) világnap (1) Világnap (1) villon (1) vita (2) Címkefelhő

Bréking nyúz: KÖLTÖZÜNK!!!!

2014.06.24. 14:33 Renee Le Renard

Kétségbeesni azonban nem kell, új lakcímünk is megosztjuk veletek: senkisehivta.blogspot.hu. Vegyetek fel ott is minket, kövessetek, szeressetek. A miértről további részletek már ott, és reméljük sok kellemetlenséget nem okozunk ezzel nektek.

Jó volt itt. Reméljük, hogy még jobb lesz ott!

Címkék: költözés

komment

A kreativitás hajnala

2014.06.09. 03:17 Renee Le Renard

Az információkat egyesek és nullák formájába rendeztük, a szilíciummal megzaboláztuk az áramköröket, ezzel elindítva a mikroelektronikai és digitális forradalmat - PC-k tömkelege árasztotta el a háztartásokat. A század elején még csak morze jelekkel tudtunk csak nagy távolságban kétoldalú kommunikációt folytatni, mellyel csak lassan mehettek át üzenetek, majd a telefon megjelenésével, így a szóbeli távközléssel a kommunikáció is felgyorsult. A mobiltelefon elterjedésével idővel már nem csak kötetlenné és azonnalivá vált a beszélgetés helye, hanem már szöveges üzeneteket, képeket és videókat is küldhettünk egymásnak. Az internet megjelenésével már nem csak hatalmas médiamonopóliumok tudták üzenetüket tömegekhez eljuttatni hanem egyszerű magánszemélyek is, és egyszerre minden információ rendszerezhetővé és egy helyen kereshetővé vált. Ezek mintázataiból algoritmusokat építettünk fel, mely által az autóvezetés automatizálttá vált, ahogy egy lakás működtetése is. Milyen társadalmi átalakulásokhoz vezethet ez?

Az ipari forradalom történetét és a hozzá köthető munkáslázadásokat ismeri mindenki. A gépek előretörése rengeteg munkahelyet szüntetett meg, miközben olcsóbbá, gyorsabbá és gazdaságosabbá tették a termelést. Szövőgyárakból tűntek el a szövőnők, dühös munkások romboltak gépeket mert feleslegessé vált a munkájuk miattuk.

Ugyan manapság nem elsősorban a gépesítés jelenti a munkahelyek megszűnését, hanem leginkább a gazdasági válság miatti leépítések, illetve a fogyasztói társadalom "használd és dobd el" szemlélete, melynek köszönhetően már nem nagyon járunk óramesterhez, cipészműhelybe régi holmiinkat megjavíttatni, hanem inkább újat veszünk helyette. Nem kívánok keseregni e felett a jelenség felett, sokan mások már megtették helyettem.

Az igazság az, hogy vékony jégre téved az aki a jelen tudományos ismereteiből kíván a jövőre vonatkoztató kijelentéseket tenni, hiszen évek múlva könnyen nevetségessé teheti magát. Egy félresikerült meteorológusi előrejelzésen legfeljebb csak bosszankodunk és másnapra el is felejtjük, azonban egy túlságosan optimista jövendölést megmosolygunk, ha csak nem kacagunk rajta egy jót.

Ilyennek képzelte el a századeleji jövőjós a száz évvel későbbi Miskolcot egy képeslapon. Függővasúttal, Zeppelinekkel és propelleres repülőkkel zsúfolt egű nagyváros, ahol a helyi tudományegyetem art-deco stílusú(?) felhőkarcolója magasodik a rendezetlen forgalmú utcakép fölé. Az egykori retusőr el se tudta volna képzelni, hogy egyáltalán az öltözködési divat mennyit fog változni ennyi idő alatt, nemhogy mennyire sötét korszaka lesz a történelemnek a XX. század a két világháborújával és embertelennél embertelenebb diktatúráival.

Képeslap Miskolcról a 80-as évekből. Az építészet elképesztő pálfordulásának köszönhetően puritánság lett úrrá az utcaképen, továbbá egy századeleji képeslapon el nem tudnánk képzelni olyat hogy piros vonallal öt képet is kaphatnánk a városról. Függővasút és léghajók sehol, a repülés is más technikai színvonalon mutatkozik meg már ekkoriban, a forgalom kicsi és rendezett. És hát ugye a divat... a különbségeket szavakba nem lehet foglalni.

Ennek megfelelően én is próbálok óvatosan fogalmazni, hiszen mint láthatjuk a történelem nem minden szempontból produkál lineáris fejlődési útvonalat, de ez Hegel után már senkinek nem újdonság: egy évszázad alatt bőven sok minden mondott ellent egymásnak és tézisek, antitézisek és szintézisek sora ment úthengerként végig a közízlésen, a művészeten, tudományon és a politikán keresztül.

Így én sem tudok számolni olyan társadalmi folyamatokkal, melyeknek a jelenben halvány nyomuk sincs, és a korabeli képeslaptervezőhöz hasonlóan (Ó, vajon hol pihenhetnek hústól megvált csontjai? Hol tekinthet meredten a távolba koponyája?) én is csak lineáris folyamatok mentén tudok számolni. Nem mondok időpontot, ezt ebben a pillanatban döntöttem el.

Ha nem tör ki egy harmadik világháború, ha nem dől össze a világgazdaság, ha...

Annyira nem lehet kiszámolni hogy mit hoz a holnap, hogy például én a poszt kezdősorai megírásakor meg voltam róla győződve róla hogy nyugodtan közölhetem véleményem, miszerint az első mesterséges intelligencia megjelenése kb. 30 év múlva várható - ehhez képest most fogadott az a hír hogy megvan az első gép ami átment a Turing-teszten (Update: van aki szerint mégsem. Nem érdekel). Már a jövő sem a régi. Örülnék ha az időutazás vagy a teleportáció ügyében lennének ilyen gyorsak a kutatók.

De ne menjünk ennyire előre, ugyanis annak tökéletesedése és a polgári hétköznapok során való alkalmazhatósága még várat magára. Addig is szedjük össze azt, hogy milyen jelenlegi tendenciák alapján gondolom azt, hogy rengeteg "mechanikus", kreativitást nem igénylő munkahely fog megszűnni.

Eric Schmidt, a Google elnöke például azt tanácsolja, hogy ha bárki is dolgozni akar 10 év múlva olyan munkát keressen magának, amit gépek nem tudnak elvégezni, vagy nem jók benne. A Google autójának két közlekedési balesete volt, és azt is ember okozta. Ez a jelen.

Nem tudom mikor jelenhetnek meg a környezetünkben humanoid robotok, de a polgári célra kifejlesztettek eddig kifejezetten bénának mutatkoznak. Emlékszünk Asimo-ra? Fel tud szolgálni egy pohár vizet, bár nem túl bizalomgerjesztő és kifinomult mozdulatokkal. Mire megcsinálja elalszom.

Azonban a legmenőbb fejlesztései a hadseregnek dolgozó Boston Dynamics-nak vannak. Mármint amikről tudhatunk. Félelmetes ahogy ezek a szerkezetek mozognak, megtévesztően élőek és folyamatos minden mozdulatuk. Ezt a céget nemrég vásárolta fel a Google.

Ezeket a gépeket elsősorban szélsőséges környezeti körülmények közötti teherszállításra fejlesztik ki, azonban vannak kisebbek is, melyek felderítésre alkalmasak elsősorban. Vannak nagyon jól funkcionáló humanoidjaik is, mint például ez:

Atyaég.

Csak idézni tudom a HWSW cikkjét: "Az egyszerű példánál maradva a számítógépeknek tökéletes memóriájuk van, emlékeznek mindenre és kiválóan kezelik a “tűt a szénakazalban” típusú problémákat. Ha meg kell vizsgálni ezernyi fényképet és meg kell határozni a különbségeket, az az emberek számára nagyon nehéz feladat. Ezzel szemben viszont a számítógépek nem képesek érzelmeket kezelni, nagyon rosszak a döntéshozatalban, a kreatív feladatokban vagy az absztrakt összefüggések meglátásában. Ez a párhuzam lehet a következő évtizedek választóvonala, s ez alapján érdemes karriert álmodni bárkinek."

Azt hiszem, ezután nem lesz jó titkárnőnek lenni, vagy takarítónak, ahogy konyhásnéninek sem. Vagy sofőrnek. Ezek a feladatok automatizálhatók: lépésről lépésre meg lehet tanítani, be lehet programozni hogy hogyan lehet kávét főzni, hol kell felmosni vagy letörölgetni, esetleg hogy az alsósoknak elég a kisebb adag a felsősökkel szemben. A Google autó meg elvisz bárhová.

De azért nem lesznek mindenhol a robotok, ugyanis vannak olyan szerepkörök ahol csak akkor vethetőek be, ha sokkal jobban teljesítenek az embernél, ehhez meg még idő kell. Nyilvánvaló, hogy a haditechnikai alkalmazásuk még sok ideig váratni fog magára: nagyon rosszul venné ki magát egy baráttűz vagy egy civil elleni gyilkosság programhiba miatt. Ráadásul nehezen tartható sakkban egy olyan ellenség, ami a robotok eszén túl tud járni, esetleg gyorsabb, ügyesebb és elmenekül, vagy elpusztítja a drágán vásárolt, kifejlesztett szerkezeteket.

Úgy érzem az oktatás területén a pedagógusok helye is stabil: egy robotot nem vesz olyan komolyan a tanuló, mint egy embert. Ezért nem is állítanék be szóvivőnek gépet se: az emberekben azt az (eddig is tapasztalt) érzést erősítené hogy ez csak ide lett küldve hogy elmondja az előre beadagolt mantrát. Több önálló gondolatot nézünk ki egy emberből, mint egy robotból. Jó, kivételek mindig vannak.

Úgy gondolom, a művészek munkája sincs veszélyeztetve, sőt, jöhetnek a legvadabb ötletek, melyek a robotok eszébe nem jutnak, vagy nem tudják előállítani. Zeneszerzők, festők, költők: alkossatok bátran!

Kutatókra, tudósokra is szükség lesz: az ő dolguk elsősorban az ismereteink szintetizálása lesz annak érdekében hogy új hasznos találmányokkal könnyítsék meg a hétköznapjainkat. Új adatokat majd gyűjtenek a robotok, és a rejtélyeket majd megfejtik, ehhez nincs szükség absztrakt gondolkodásra és kreativitásra egy viszonylag átlagos szinten.

Tehát?

Egyszóval összefoglalhatjuk, három K területén tudnak majd dolgozni az emberek még egy pár évtizedig: Kreatív, Kommunikáló és Kutató területeken.

Így ezeken a területeken létrejöhetnek majd új munkahelyek, melyek valószínűleg sokkal kisebb számban fognak majd létrejönni és rendelkezésre állni, mint amennyi meg fog szűnni az automatizáció miatt. Ez jelentős társadalmi feszültségekhez vezethet, melyet nem lehet tudni hogyan fognak a jövőben megoldani a kormányok. Valószínűleg meg kell majd változtatnunk a munkához fűződő viszonyunkat, fogalmunkat. Ki dolgozik: én vagy a robotom? Hogyan adózunk? Mi után vehetek fel segélyt? Lehet, hogy az alapjövedelem oldaná meg a problémát?

Az biztos: kreatív reneszánsz lesz, izgalmasabbnál izgalmasabb innovációkkal, őrültebbnél őrültebb ötletekkel a rengeteg felszabaduló szabadidő és energia miatt. Ha csak ki nem tör a harmadik világháború. Vagy a mesterséges intelligencia olyan szintre fog jutni, hogy emberek munkájára már abszolút semmi szükség nem lesz.

Akkor már nem tudom mi lesz. Mit fogunk csinálni?

Címkék: robotika automatizáció Google önvezető autó

komment

Egyenlőbbek véleményszabadsága

2014.06.06. 09:16 Renee Le Renard

Van egy diszkrét bája annak mikor Kerényi buzizásáról valakinek eszébe jutok, mert a régi szép időkben letiltott engem a blogjáról. Most legújabb írásában közölte, hogy az LMBT-közösség toleránsan fogadja el az őt ért vádakat és szidalmazásokat, nehogy Kerényi úr véleményszabadsághoz fűződő joga sérüljön. Kíváncsiak vagyunk, vajon félreértettük-e.

Hálátlan és olcsó dolog mindig csak reagálni valamire, mert a bulvártémák amilyen sok olvasót hoznak, ugyanolyan könnyen erodálódnak is. Az idő bizony telik, ami tegnap még izgalmas, új és aktuális volt, az mára már unalmas, értéktelen információvá válik - helyére azonnal más lép. Jól jelzi a helyzetet, hogy legutóbb még Conchitáról írtam, de a sógorék üdvöskéjét meleg-ügyben Kerényi Imre durván lekörözte.

Nem véletlen késlekedtem eddig az elemzéssel. Őszintén: ezzel az üggyel nem akartam foglalkozni - elégnek találtam eddig azt, hogy egy kommentben kifejtsem, hogy más ágyában kéretlenül kutakodni KULTURÁLATLAN dolog; ezért Kerényi, mint többek között a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott (levegőt vesz) pozíciójával totálisan szembemegy, viselkedése munkájával összeegyeztethetetlen. Erről szól az egész, nem másról. És igen, dombon ülő juhászkutya legyek ha a buzizás és a dramaturgok zokniszín-csekkolása valójában a (több mint) ezer éves magyar műveltség része vagy egésze lenne, amit Kerényi úr így hivatott képviselni. Ha esetleg a másik szexuális életének kéretlen firtatása lenne szerinte egy olyan érték amit színházakba, tévéműsorokba, újságokba, iskolákba kíván integrálni... akkor meg keresztet vethetünk a magyar kultúrára, azzal együtt a magánélethez fűződő jogainkra.

Természetesen mindnyájan próbálunk túlélni, ezért ezekben a szánalmas és elkeserítő beszólásokban keressük a humort és igyekszünk emberhez méltón reagálni; ezt mutatja hogy a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák forráshiánnyal küzdő stábja egy kis pénz reményében mai napig várja hogy Kerényi megadja a hírhedt buzilobbi telefonszámát. Talán jól tenné a Háttér Társaság is ha belehúzna és ugyanilyen buzgón érdeklődne az ezek szerint témában jóval jártasabb miniszterelnöki megbízott úrnál, elkerülve hogy a továbbiakban ne kelljen munkatársainak pár egyszerű nyomtatópatronért kuncsorogniuk.

 Gazellalobbi.

Ebben maradtunk?

No, de térjünk vissza rám meg a tiltásokra amiket méltán kiérdemelhettem, mert rossz fiú vagyok és szóvá merek tenni dolgokat -  így más szólásszabadságát sértve, ugyebár. Szóval volt ez a Barilla-sztori. Ha valaki nem ismerné vagy lusta lenne kattintani: a cégtulaj kérdésre rádióinterjúban kijelentette, hogy nem szerepeltet reklámjaiban homoszexuális családokat tradicionális okoknál fogva, és ha ez a melegeknek nem tetszik, akkor ne vegyenek tőle több tésztát. Nem is vettek többet, világszerte elindult a bojkott. Gondolom a cégvezér tanácsadói rávilágítása után rádöbbenhetett hogy nem is olyan jó neki ha a fogyasztói legalább 10%-a eltűnik és a konkurensek termékeit fogja vásárolni, így gyorsan tisztázta magát és újfajta reklámokon kezdett el gondolkozni - mert hát melyik cégnek ne lenne olyan fontos az elfogadás és a sokszínűség, mint a Barillának.

Volt aki ezt az esetet azonban az új szocializmus felvirágzásaként és a szólásszabadság bukásaként értékelte, mivel úgy látta hogy a riporternő által 'kiprovokált' kérdéssel az "egészséges szexuális orientációjú" Guido Barillát célkeresztbe vette a homoszexuális propaganda zsarológépezete - ennek megfelelő címet is adott írásának. A szerző posztjában csak azt felejtette el megemlíteni hogy Barilla maga kérte hogy melegek ne vegyék a termékeit, ezért szó sincs zsarolásról: a tömeg felháborodva, de teljesítette kérését. Milyen kisebbségi véleménydiktatúra is az, ahol az általam lenézett emberek teljesítik kívánságaimat?! Jó, többet nem epéskedem.

Persze emberünk már ilyen összefüggéseket már nem tudott belátni, ezért a Barilla-esethez hasonlóan úgy gondolta hogy én a hozzászólásommal (amivel a kimaradt tényekre hívtam fel a figyelmét a velem szemben "egészséges lelkületű" írótársamnak) valószínűsíthetően elnyomó módon sérthettem a szólásszabadsághoz fűződő jogát, kitiltott és törölte az egész párbeszédünket, mintha az egész meg sem történt volna. Cinikusabb módját nem is választhatta volna annak hogy megmutassa, mennyire fontos neki a szabad véleménynyilvánítás. Legalábbis hogy csak a sajátja érvényesülhessen, ugye.

Ekkor tanultam meg hogy a biztonság kedvéért nem árt ha néha elmentem a saját hozzászólásaimat is.

Linket nem teszek ki, már eddig is elég ingyenreklámot csináltam a... khm... logikátlan műveknek. Aki okos úgyis rájön hogy az internet melyik bugyrában történt meg az eset, a többieknek meg privát üzenetben elküldhetem a címet meg a nekem küldött válaszokat is; de higgyétek el hogy nagyon nem akarjátok azt látni. Tényleg.

A "megérdemelt jutalmam"

A válasszunk blog nevét azonban meg merem említeni, sőt, kötelességemnek érzem. Ugyanis milyen válasz az, aminek nincs címzettje. És ha már ott nem tudok reagálni, bizony ez az egyetlen felületem amin visszajelzést tudok küldeni, mert megszólítva érzem magam: igen, én vagyok az a "melegjogi élharcos", aki szerinte "nem volt korrekt", és ezért kitiltás volt a "jutalmam". Megérne ez a mondat önmagában is egy misét, de hagyjuk.

Mindenesetre nem érzem magam sértve, így nem is emiatt hoztam fel példának ezt az esetet. Ha nem így lenne már a kitiltás pillanatában megtehettem volna hogy durcás kisgyerekként elvonulok és sértetten leírom nektek a sérelmeimet, ahogy a fenti példa okán is megtehettem volna. Azonban nem tettem, mert az az ő abszolút magánügye hogy mit gondol rólam, még ha a net végtelenjébe is kiáltotta ki ezeket  (lásd: "szar alak vagy", "hazug, arrogáns fasz vagy") vagy a blogomról ("hazugságblog" - LOL, akkor ezek szerint a Válasszunk blog az "igazságblog"?), ahogy az is magánügy hogy én mit érzek a rám aggatott jelzők miatt (tömören: egy lapon lettem említve a pedofilokkal, a szexuális erőszakot elkövetőkkel, a vérfertőzőkkel, az oltásellenes mozgalom-hívőkkel, a KRESZ-t szabálytalanul áthágó kopasz BMW-sekkel, intravénás drogosokkal, rongáló focihuligánokkal - mindezt csak azért mert úgy gondolom hogy az egyén felelőssége és kötelessége hogy vigyázzon magára és a partnere egészségére, és hogy azt rendszeresen ellenőrizze szűrésekkel; nem pedig politikusok és önjelölt erkölcscsőszök dolga hogy kvótákban határozzák meg hogy ki, mikor, hol, mennyit és hány emberrel szeretkezhessen. Már csak azért sem mert egy ilyen rendszer kb. csak orwelli diktatúrában működtethető).

Ennyi félresikerült prekoncepció után nehezen is tudom komolyan venni ezeket így összességében egy csokorba véve, pláne miután komikus módon a "A demokrácia őrei" c. poszt alatt lettem moderálva. Az meg csak hab a tortán hogy már az elején leszögezte hogy ezt legszívesebben első olvasatra, cáfolat nélkül letörölte volna.

Mindenesetre a TASZ AIDS/HIV-vel kapcsolatos tévképzeteket eloszlató poszt alatti vita folytatása tulajdonképpen ez, amiből sok hozzászólást kiemeltem a Homofóbia arcai c. posztban is, így az övét is. Sok szót nem érdemel konkrétan az itt folytatott vita, ti magatok is elolvashatjátok a posztot és a hozzászólásokat amiket írtunk egymásnak és eldönthetitek hogy kinek van igaza - vagy lett volna. Én a magam részéről úgy érzem hogy sok dolgot cáfolhattam volna még meg és rengeteg ellentmondásra világíthattam volna rá - talán pont ezért lett belém fojtva a szó? Majd talán megkapom a választ. Mindenesetre azt érzem, a szerző olyan kijelentéseken háborodott fel és próbálta azokat cáfolni amiket le se írtam (pl. szerinte kijelentettem hogy nincs szükség normákra; vagy hogy a kielégítetlenségből fakadó feszültség bárkit feljogosít bármire is - valaki keresse meg már ezeket hol írtam, könyörgöm!). Ha nem így van, majd válaszol.

Tiszta lappal

No, de tegyük félre és bocsássuk meg a következetlenséget, ahogy azt is hogy szándékos hazugsággal vádolt: mindenki ember, mindannyian hibázunk. Hátha csak félreértettük őt. Vegyük elő akkor a legfrissebb írást, adjunk még egy esélyt és tegyük túl magunkat azon, hogy:

- hiányolja hogy senki nem volt az LMBT-közösségből aki nemtetszést nyilvánított volna Kulka tiltakozásával szemben. Szerintem nem muszáj ilyen embernek lennie, ha nincs ilyen, akkor nyilván nem szól senki.
("Színész írt ellenvéleményt tartalmazó nyílt levelet. De az LMBT társadalom részéről viszont nem volt senki, aki csak annyit mondott volna: Nem feltétlenül értek egyet Kulka úrral.");
- hogy (annak ellenére hogy sem én nem állítottam ilyet, de még mástól se hallottam soha), szerinte az LMBT-közösség azt vallja, hogy mindenkit szabad kritizálni, csak őt nem
("Ha egy csoport azt mondja, mindenkivel szemben lehet kritikát megfogalmazni, csak velünk szemben nem, mert akkor követeljük az illető kiutálását, megalázását, stb. az nem éppen egyenjogúságról, toleranciáról szól.");
- szerinte csak akkor élhetünk legalapvetőbb emberi jogainkkal, ha neki mint a többség képviselőjeként egyenként és összességében is kedvesek és szimpatikusak vagyunk, cserébe becsszó nem lesz előítéletes
("A normális társadalom normái között az is benne van, hogy mi igyekszünk elkerülni az előítéletet egyes csoportok (homoszexuálisok, romák, stb.) irányában, és a másik oldal pedig igyekszik úgy viselkedni ne legyen tömeges és kiegyensúlyozatlan negatív tapasztalatunk, ami ezt kialakítaná.");
- a rám tett kijelentések... no comment (a frusztrációról alkotott kijelentésemet úgy állítja be, mintha magamról állítottam volna - ezúton üzenem, köszönöm, én remekül érzem magam... ezzel kapcsolatban is várom a kiigazítást, hátha megint félreértettem valamit!)
- hogy olyan alapvető érvelési hibát követ el, mint a csúszós lejtő
("Ha a buzi szót nem használjuk, akkor holnap a meleg szó lesz sértő, és már a nyári időjárásra sem lesz illendő használni.")
- hogy összemossa a homoszexualitást a promiszkuitással, az AIDS-járvánnyal és exhibicionizmussal egy az egyben
("Mert lássuk be a szex mentes év kevés melegnek jönne össze.", vagy "Egy olyan norma ami a magas járványügyi kockázatot, a másokat zavaró nyilvános viselkedést is tartalmazza.")

mert neki ez a véleménye. Ez amit ő kijelent, ehhez joga van, ahogy joga van hinni benne, és publikálni azt. Tudomásul vesszük, tiszteletben tartjuk, és hiszünk abban, hogy ez elidegeníthetetlen tulajdonság, aminek útjában embertelenség állni.

Ugyanezeket az elveket valljuk Kerényi Imrével kapcsolatban is: joga van buzizni. Ahogy a posztolónak, neki is joga van hozzá hogy azt mondjon és úgy, olyan módon fejezheti ki ahogy érzi.

Mert Kerényi Imrének ettől függetlenül elidegeníthetetlen emberi joga, hogy buzizzon.

Kedves Válasszunk!

Neked is elidegeníthetetlen jogod a buzizás, nem hiába nem szóltam hozzá az erről szóló posztodhoz semmit. Senki önkifejezési szándékához nincs közöm.

Tegyünk fel azonban egy nagyon fontos és roppant egyszerű kérdést:
Sérti-e Kerényi Imre véleményszabadságát ha elmondom az ő véleményéről alkotott véleményemet? Ha Kulka János elmondja róla a véleményét? Ha felhívjuk az ellentmondásokra a figyelmet? Ha aggódunk? Vagy a te véleményszabadságodat sértette-e az, hogy elmondtam a sajátomat? Mert bizony te az enyémet igen, amikor egy vita közepén a tiltás gomb megnyomásával egyszercsak elhallgattattál. És az is sértette volna, ha törölted volna a hozzászólásaimat, mint ahogy eredetileg szándékoztál azt megtenni.

Szóval miért is kéne elhallgatnunk a Kerényi kijelentésével kapcsolatos ellenérzéseinket? Miért kéne szó nélkül elviselnünk bármit? Kerényi véleményszabadsága már megvolt, a mi véleményszabadságunkkal mi van? Nekünk szerinted miért nem jár?

Hadd tegyek még pár észrevételt. Megjegyzed, hogy Kerényi Imre egyetlen kollégáját se diszkriminálta azért mert feltételezte vagy tudta volna róla, hogy meleg. Lehet ezzel védeni a védhetetlent, és számon kérni a másik oldalról a toleranciakölcsönösséget, de arról hallgatsz hogy ez fordítva is megvolt, mert Kerényire se panaszkodott senki ezidáig és nem akarta eltávolítani a homofóbiája miatt. Igen, nekem az a véleményem hogy Kerényi homofób, és élek is a szabadsággal, hogy ezt kimondhassam, ahogy ő is buzizhat. Joga van hozzá, persze, de nekünk is jogunk van hozzá hogy ez alapján véleményt alkossunk a viselkedéséről.

Azt hiszem nem kell neked mint demokráciáról folyamatosan értekező bloggernek magyaráznom, hogy a demokrácia a kommunikáción alapul, és kommunikáció csak úgy alakulhat ki, ha mindkét fél elmondhatja a véleményét. Annyiszor és olyan formában oda-vissza, ahányszor mindkét fél szükségesnek találja. Ha csak az egyik oldalról is felborul ez, akkor dőlt az egész rendszer.

Másrészt Kerényi az aktív, kezdeményező fél, ha tetszik, agresszor az ügyben. Ő lépett fel kirekesztőként, ő beszélt először megtisztított meleg-mentes kulturális életről, meleg-mentes színházról - fordítva senkit sem ejtett szót Kerényi-mentes színházakról és Kerényi-mentes kulturális életről mindaddig, míg ő nyíltan nem hirdetett háborút a "buzilobbi" ellen, ami nyilvánvaló ködszurkálás. Senki nem foglalkozna Kerényivel, ha nem kelt félelmet senkiben sem kijelentéseivel. Azonban Kerényi volt az, aki felbontotta az "élni és élni hagyni" hallgatással megkötött szerződését. Azon meg ne csodálkozzunk, ha felszisszennek emberek mert félnek hogy nem a munkájuk miatti elégedettség hiánya, esetleg emberi minőségük miatt, hanem csupán a szexuális orientációjuk miatt elveszthetik az állásukat. Te meg arra kárhoztatnád ezeket az embereket hogy a velük szemben hangoztatott rágalmakat szépen csendben viseljék el, azt a hamis dilemmát keltve mintha az ő hangjuk Kerényi Imre véleményszabadságának útjában állna, mintha elhatárolódni valamitől intoleráns dolog lenne. Idézlek: "Hanem azt követelik, hogy a másik embert egzisztenciálisan lehetetlenítsék el, rúgják ki, határolódjanak el tőle, szorítsák a társadalom perifériájára, mert a véleményszabadság akkor már nem is érték, ha valaki ezeknek az embereknek nem megfelelő véleményt mondanak."

Azt hiszem összekeversz valakivel minket. Kerényi Imre heteroszexualitásával, ettől függetlenül kibontakozó homofóbiájával senki nem foglalkozott ezidáig. Pláne addig, amíg ő a tőle más szexuális orientációjú emberekkel nem foglalkozott, nem pedzegette magánéletüket, meg hogy van-e helyük a magyar kulturális életben.

De ez még mindig nem lenne gond, mondom, engem leginkább ami aggaszt az a nyelvi MINŐSÉG amiben megszólalt, és itt keveredett ellentmondásba. Az ő pozíciójában, amikor a magaskultúra képviseletére, terjesztésére, ismertetésére lenne szükség és erre volna hivatott, ezzel a kommunikációs és viselkedési kultúrával amit a buzizással képvisel úgy tűnik még csak az átlagos szintet sem üti meg. Mert ugye az egy alapvető norma, így a kulturált ember ismertetőjele, hogy nemhogy a szexuális életében nem turkál kéretlenül a másik embernek, de ismerve/ismeretlenül köztudottan pejoratív szavakkal nem sérteget senkit - pláne ok nélkül. Vagy talán valaki személyesen bántotta Imrét? Akkor miért nem neki szól? Nem kerek a történet.

Várom a felvetett kérdéseimmel kapcsolatban a válaszodat. Egyet azonban tudok: itt senki se fog jajjgatni hogy az ő véleményszabadságát korlátozod a sajátod hangoztatásával. Én ugyan nálad egészében nem, de te itt nyugodtan kifejtheted azt, míg úgy érzem hogy emberi méltóságában nem akarsz megsérteni senkit - és ezúton bízom abban, hogy nagyvonalú ajánlatommal vissza nem élve emberhez méltó hangnemet ütsz meg velem szemben is.

Mint tudatos állampolgár, megértem hogy vigyázó szemeidet a véleményszabadságon tartod. De ha már szólásszabadság, akkor miért nem a magyar közvéleményt igazán borzoló, témájában sokkal relevánsabb fejleményekről írsz, melyek mindannyiunkat mélyen érintenek?

Várom válaszodat. W_T_R

Címkék: homofóbia Kerényi Imre Kulka János válasszunk blog

9 komment

Google+
süti beállítások módosítása